Városunkban a szakképzés közel 150 éves múltra tekint vissza. A tanoncképzés a vasárnapi iskolákban folyó oktatáshoz köthető. Ezek az iskolák három osztályosak voltak, a tanítás vasárnap délelőtt folyt. Kevés hatékonysággal működtek: a tanoncok nem látogatták rendszeresen a tanórákat, a mesterek sem ösztönözték őket erre.

Az 1872. évi VIII. tc., az ipartörvény megszüntette a céheket.  Helyüket az ipartársulatok vették át, amelyek alapszabályaikban megfogalmazták tanoncoktatással kapcsolatos célkitűzéseiket is. 1876-ban az Általános Ipartestület (melynek elnöke Zsoldos Ferenc volt) őszi ülésén javaslat született a rendszeres, iparhatóságilag ellenőrzött képzés megteremtésére. Ennek ellenére az 1870-es években a tanoncképzés a város egyik elhanyagolt, megoldatlan ügye volt. Az anyagi eszközök is hiányoztak az oktatás fejlesztésére. A tanoncoktatás ügye 1883-ban rendeződött, amikor miniszteri rendeletre az ismétlőiskolát alsó ipariskolává szervezték át. A fenntartást a város vállalta magára, felállították az Ipartanodai Bizottságot, amely a közvetlen felügyeletet ettől kezdve az iskolaszékkel együttesen látta el. A bizottságnak tagja volt Zsoldos Ferenc fakereskedő és téglagyáros is.1883 őszén megindult a tanoncképzés a Szentesi Alsó Ipariskolában.